Az első hiba - a felvonulásokat "összpolgári" -nak nevezni. A túlnyomó többség - nem, nem a helyi lakosok - a lakosság többsége nem vesz részt közvetlenül a legtöbb tömeg megmozduláson - a mai Oroszország társadalmi csoportjainak többségét nem kerítik hatalmukba ezek a megmozdulások. Bizonyos  megújulás folyik a társadalmi életben , különösen összehasonlítva a 2ooo es évek második felének kirívó passzivitásához képest.

De ahhoz, hogy ez a megújulás erőteljesebb legyen, sokkal több erőfeszítésre van szükség  elsősorban, és nem Moszkvában.

Második hiba -a  társadalmi igényeket állandó és tartós összemosása a politikai igényekkel.

A jelszavaknak " Putyin tolvaj " és " tiszta választásokat" természetesen van köze a politikához. De a szociális törekvések komplexuma, melyek a szervező bizottság döntése szerint összeomlottak, végül olyan kicsengést kap, hogy a teljesen  abszurd Putyin ellenes "politikát" gyűjti egybe.

Ezek a követelések - Szabad Szakszervezetek Szövetsége, az új Munka Törvénykönyve, ingyenes orvosi ellátás és az oktatás, az új, demokratikus alkotmány a  Jelcinista  1993-as tákolmány helyett- sokkal inkább politikai jellegűek, mert elutasítják valamennyi Oroszországban létező társadalmi, gazdasági rendszert,így a politikai rendszert is.

Szakkifejezést használva - a félperifériás kapitalizmus  neoliberális rendszere. Szakkifejezés nélkül - társadalmi hanyatlás és bomlás.

" Moszkva normális európai várossá válik" már nem először mondta el a május 6 -i gyűlések után Borisz Kagarlickij , a balosok egyik legfontosabb alakja. De mivel Nyugat és Kelet Európa városai nem egy kaptafára valók, egy kalap alatt említeni őket - önámításba esést jelent. Különösen Oroszország esetében. A fővároson kívül Hazánk egyetlen városának sincs esélye "európaivá" válni. Nem az " áru különlegességéről" van szó, hanem az egyszerű tényekről - ugyanolyan kapitalizmust mint nyugaton, ugyanolyan "középosztállyal", ugyanolyan értelmiséggel és így tovább. Oroszországban nem volt még soha, nincs is és nem is lesz. Oroszország - nem a "fejlett világ" országa, nem "központi" ország és nem tartozik az "arany millárd" -ba. Az oroszországi társadalmi folyamatokat tilos a nyugat európai szabványok szellemében megközelíteni. Latin amerikaival, kelet európaival már helyesebb.

Magyarországon a hatalomban - szélső jobboldaliak vannak. Fasiszták - a Parlamentben 17 %. Félfasiszták Horthy kultuszának újjáépítői (ugyanaz aki a háborúban Hitler oldalán  a Szovjetunió ellen harcolt) - a túlnyomó többség. Az országot eladták a nyugati tőkének, a szociális védelem, úgy mint 1989 előtt - megszűnt. Csak egyetlen példa: azokat az iskolákat, melyeket az állam a magyar vidéken nem képes fenntartani, egyszerűen átadja a Katolikus Egyház kezelésébe....  Véletlenül nem ez a mi perspektívánk is , nemzeti sajátságokkal?

Az új antiszociális törvény csomag, amely a Kereskedelmi Világszervezethez csatlakozás feltétele volt, egy torzszülött. A hatóságok nem haboztak: a neoliberális programot végül is végre kell hajtani. Kórházak: bőven elég egy is három körzetre az összes régióban. A gyermek egészségügyet összeolvasztottak a felnőtt beteg ellátással, tönkretéve a közeli orvosi ellátás rendszerét. Az egészségügyi dolgozók bérét megkurtítják - így az üzleti szférába kényszerítik őket. A térítés mentes helyek számát csökkentik, hivatkozva a keretszámok "újra elosztására". Iskolák - csökkentik a "hiányos" és " nem hatékony" iskolák számát összevonás segítségével.  A high tech ipar maradványai -  feláldoznva az  olajexportőrök érdekeinek a WTO-csatlakozási folyamat során - latifundiummá váltak. A szociális kiadások csökkentése terén Oroszország kitűnő példa lehet Görögország számára. És mindez -  a kilátástalanság , ami most történik, a szemünk láttára megy végbe.

A "fehérszalagos" mozgalom naív,vagy nagyon is ravasz résztvevői - gyakran ráadásul vörös zászló alatt vonulva - üzenik, hogy nem kell "megosztani" a megmozdulást, hanem először Putyint és társit kell eltávolítani a hatalomból - aztán ráérnek foglalkozni minden mással.

Ez naív és káros logika. A rendszert csak olyan tömegmozgalommal lehet megsemmisíteni, amelyik nem lehet nem antineoliberális, amely csak antikapitalista lehet. Ha Putyin és társai valamilyen csoda folytán mégsem maradnának a Kremlben, a neoliberális rezsim nem jut sehová. Sok lelkes Tahrir téri " arab tavasz " forradalmár mondta: először távolítsuk el Mubarakot, Kadhafit és aztán .... Láthatjuk, ezt követően semmiféle fejlődés nem indult meg, ehelyett megerősödött  a szélső jobboldal (radikális iszlám), törzsi ellentétek és a fosztogatás vált mindennapossá.

" Ne osszák meg a mozgalmat" mondják sokan. Nem is tud szétesni, mivel a résztvevőknek teljesen ellentétes érdekeik vannak. Ha a balosok áldozzák fel saját céljaikat, nem járnak el helyesen, ha a naivak " majd aztán ... " jelszavának bűvkörébe esnek, elhasználják és szemétre vetik őket  - ilyen vagy olyan okból - ennek a harcnak a folyamán. Jó lenne, ha tanulnának végre a balosok a 8o-as és 9o-es évek eseményeiből, amikor pontosan így bánt el velük a burzsoá nomenklatúra.

Helyesen mondta egy sikeres politikai vezető:

" Mielőtt egyesülnénk, és azért, hogy egyáltalán egyesülhessünk, először is szilárdan és határozottan szét kell válnunk"

A társadalmi szlogenek szükségességére ( még egyszer kihangsúlyozva: sokkal inkább politikai mint politikusi értelemben)  már decemberben felhívtuk a figyelmet.

Olyan mozgalom, amely Xénia Szabcsákot, Parkhomenko, Nemcov és egyéb tolvajokat tartalmaz, nem lehet igazán tartós. A lakosság többségének ezekkel a karakterekkel nincs egyetlen közös vonása sem.

Pontosan a neoliberalizmus elleni küzdelemben, azoknak, akik szocialistának tartják magukat, előtérbe kell lépniük.  Minden más politikai viselkedés - hangzatos ostobaság.

Ismét hangsúlyoznunk kell, a választás Putyin vagy a Mozgalom között, és Putyin vagy Udalcov között - hazug választás. Igazi választás csak akkor lehetséges, ha a politikai arénában újra megjelennek a néptömegek.És az értelmiség feladata  - ne hagyja magát új politikai " diskurzusba " belevonni, ne lépjen fel a " Nyizsnij Tagil munkásai" mítosza ellen,

ne vegyen részt konstruktíven az állami propagandában, hanem álljon a nép oldalára. Archaikusan, divatjamúltan, régivágásúan hangzik mindez. De megérteni, hogy igazából mi is nyugtalanítja a tömegeket, miért maradnak szervezetlenek , és törekedni ezeken a hibákon való felülemelkedésre - az egyetlen esély megmenekülni a kilátástalanságból, a szociális katasztrófából, amely ezév nyarán kezdődik el.

Ezt írtuk decemberben:

" Ne tartogassák a hivatásos politikusokkal kapcsolatos problémáik megoldását a választásokig. Hivatásos politikusok - hivatásos hazudozók , csalók. Ha megakarják védeni saját jogaikat és érdekeiket - hozzanak létre oligarcha és bürokrata ellenes sejteket  munkahelyeiken , oktatási intézményeikben és lakhelyeiken. Küzdjenek a tandíj bevezetése ellen az oktatásban, a fizető betegellátás bevezetése ellen a gyógyításban, a kórházak, iskolák és óvodák bezárása ellen, helyeiken egyházi parkokat létesítve, az iskolai hitoktatás és maradiság ellen, a munkabérek csökkentése ellen, a vállalkozásokat sújtó revíziók és büntetések ellen, a tolvajlás , a lakás szövetkezek ellen. Kezdjék ezzel -  a legkisebbel. Más kiút nincsen!

Néhány hivatalnok úgy gondolja, klerikális mozgalmat folytatunk, elutasítva a politikai harcot. Mekkora ostobaság!

Pontosan az ilyen mozgalmak többségéből: munkás-,társadalmi-, diák mozgalmakból, melyeknek fáklyává kell válniuk, és fáklyaként lobognak Oroszország legkülönbözőbb részeiben, lehet és csak ezekből fejlődhet ki igazi tömegharc a Putyin neoliberalista rendszere ellen.

A mi feladatunk - segíteni azokat, akik már kezdenek felébredni a nyárspolgári álomból, akik már elkezdték a harcot a munkahelyeiken, lakhelyeiken vagy az iskolában, megértve, hogy ez a küzdelem tömeges és szervezett - és kapitalizmus ellenes kell legyen. Csak ebben az esetben van lehetőség hosszú távú sikerre.

Nem fog gyorsan sikerülni. De ha egyáltalán nem sikerül, a "történelem megtorpan" az egykori Szovjetunióban.