Александр Кузьмин: Пренебрежение историческими фактами Az Orosz Föderáció Nagykövetsége Magyarországon Nagykövete, Muszato Valerij
levelet küldött az ellenzékhez közeli Magyar Nemzet újság főszerkesztőjének,
Liszkai Gábornak, őszinte megelepődésének adva hangot az ott megjelent néhány cikk kapcsán, melyek
a Második Világháborús Szovjet Győzelem 6o. ik évforduláján láttak napvilágot.
Az orosz diplomata véleménye szerint, ezekben " megpróbálják
megváltoztatni a háború történetét, hogy igazolják az agresszort, csökkentik a
hitlerista Németország és szövetségesei vereségének jelentőségét, eltorzítva a
győztes hatalmak céljait.
A szerzők tagadják Magyarország felszabadulását, kijelentve, hogy a Vörös
Hadsereg érkezése Magyarországon csak
annyit jelentett, hogy a német megszállást szovjet megszállás váltotta fel.
6oo-7oo ezer magyar állampolgár deportálásáról említenek adatokat a Szovjetúnióba,
hangsúlyt fektetnek a szovjet csapatok helyi lakosokkal való kapcsolatának
eltúlzására. Szemlátomást, ezeknek az írásoknak a szerzői egy dologban
egységesek: a valós történelmi tények és dokumentumok tagadásában. Szándékosan
hallgatják el Magyarország veszteségének és az emberek nélkülözésének okát - a
horthysta Magyarország Hitler Szovjetúnió elleni agressziójában és a
Szövetséges Hatalmak elleni háborúban való részvételét, nem annyira a
kommunizmus elleni harc, hanem a terület szerzés és megszállás céljából.
Teljesen "megfeledkeztek" a szerzők a magyar megszálló hadak,
karhatalmisták és csendőrök által a Szovjetúnió, Ukrajna és az Orosz
Föderációval szomszédos területeken elkövetett büncselekményekről és
atrocitásokról.
A levél rávilágít arra, hogy " a Második Magyar Hadsereg szetvérese a
Don folyónál elgondolkodásra késztette a magyar uralkodó osztályt. De Horthy és
holdudvara - nem törődve Sztálin felszólításával - képtelen volt kivezetni az országot a
háborúból, ahogy ezt Olaszországban, Romániában és Finnországban sikeresen végrehajtották.
Ennek következtében Magyarország területe elkeseredett harcok színterévé vált.
"A Vörös Hadsereg legnehezebb feladata volt Magyarország felszabadítása. A
fasiszta-német hadsereget és magyar cinkosaikat, Szálasi
"nemzetvezető" híveit szétverték. A Szovjet hadsereggel együtt a
Román és Bolgár hadsereg is részt vett a magyarországi harcokban.Angol-amerikai
repülőgépek bombázták az ipari és közlekedési létesítményeket. Így történt
Magyarország felszabadítása valójában. Magyarország nem magától lett szabad,
harcban szabadították fel, és nem a marslakók, amint ez néhány szónok
nyilatkozatából kiderül, hanem a Vörös Hadsereg a Hitler ellenes koalíció
tagjaként eljárva. A magyarországi harcokban 2oo ooo tisztet és katonát
vesztettünk hozzávetőlegesen. A Szovjet Nép a német fasisztákkal és japán
imperialistákkal vívott háborúban több mint 27 millió "fiát"
vesztette el.
"Ami pedig a Szovjetúnióban hadifogságba esett és oda deportált magyar
állampolgárokat illeti, ebben az összefüggésben a következőket szeretném
elmondani - írja a Nagykövet. - Az első magyar hadifoglyok 1941 végén jelentek
meg a szovjet táborokban. 1945 júliusáig 425 319 -ra emelkedett a magyar
hadifoglyok száma. Közülük 22 ooo saját akaratukból jelentkeztek a demokrata
magyar hadsereg szolgálatába. 1944 - 45 években a magyarországi deportált német
nacionalisták (svábok)31 923 főt tettek ki, közülük 1o 934 nő. 1945 - 49
közötti években 29 1o1 főt szabadon bocsájtottak. 1947 február 1 -i adatok
alapján négyezer fő vesztette életét a deportáltak közül. Nemsokára ezeket az
adatokat közös dokumentum gyüjteményben megjelentetjük." " A Német
Birodalom és szövetségesei területéről igénybe vett munkaerő a Teheráni és
Jaltai Háromhatalmi Konferencia szellemében történt, és nem ütközött kifogásokba
az antihitlerista szövetség anglo-amerikai tagjai részéről. Ez egyfajta
jóvátételnek tekinthető. Országunk romokban hevert, hatalmas emberveszteséget
szenvedtünk. Munkás kezekre volt szükség a gazdaság újjápéítéséhez, melyet
Németország és szövetségesei tettek tönkre. 2o8 239 internált német dolgozott a
Szovjetúnióban. " " Ami Magyarország Szovjetúnió általi megszállását
illeti, meg kell jegyeznem, a Vörös Hadsereg alakulatai Magyarország területére
a német fasizmus és szövetségesei elleni háború folytatása során léptek, Európa
felszabadításáért a barna pestistől, nem pedig mások földjének a megszállása
okán. A fasiszta erők katonai szétverése mellett a felszabadulás azt is
jelentette, hogy a Szovjet Hadsereg a Szövetséges Ellenörző Bizottsággal
együtt, a háborús időszakot lezáró 1947-es Párizsi Békeszerződésig segített a
korábbi államgépezet lebontásában, a háborús bűnösök felelősségre vonásában, a
fasismus felszámolásában, a zsidó üldöztetés megállításában. Magyarország
Köztársaság lett, megtartotta első szabad választását, melyet messze nem a
kommunisták nyertek meg. Minden további változás a belpolitikai harc
következménye. A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok feladata a
hírközlés biztosítása volt az Ausztriában lévő egységekkel, az 1955 -ös Kétoldaló
Államközi Szerződés megkötéséig Ausztriával. (1955 május) Magyarország 1955
májusától a Varsói Szerződés tagja lett. De csak 1957-ben készült
Egyezmény a Magyarországon állomásozó
szovjet csapatok státuszáról. 1958 -ban Hruscsov úr javasolta Kádár Jánosnak a
szovjet csapatok visszavonását Magyarországról , ugyanúgy, ahogy ez Romániában
is történt akkor.De az MSZMP vezetősége elutasította ezt az ajánlatot. 1991 -ig
tartózkodtak Magyarországon a szovjet alakulatok. Úgy gondolom, ez a hosszas
tartózkodás lehetővé tette a kormány számára, hogy jelentős pénzügyi forrásokat
takarítson meg a védelmi kiadások terén. Néhány tízezer magyar állampolgár
munkához is jutott az orosz laktanyákban. Magyarország belügyeibe nem
avatkoztak be a szovjet csapatok. Egy kivételével - az 1956 -os felekelés
elfojtása. Ezt a beavatkozást, amely sérti a Nemzetközi Jogot, 1992 -ben az új
Oroszország vezetése elítélte." " Egyes szerzők a szovjet csapatok
magyarországi állomásozását "megszállás"-nak tekintik. megfeledkezve
két tömb szembenállásáról, a " Hideg Háború"-ról. A Déli Hadsereg
erői 14 éve vonultak ki Magyarországról. De más külföldi hadseregek 1945 óta
állomásoznak Nyugat Európában. Akkor ők micsodák? Mi a céljuk? Hiszen csak az
elkövetkezendő években megy majd végbe az amerikai katonai jelenlét
átalakítása, kelet-európai átcsoportosítás mellett. Mit írnak majd akkor az
újságírok, ha Magyarországon a NATO kötelékein belül idegen katonai bázisok
létesülnek? " " A Második Világháború történetét, és politikai
következményeit sokáig tanulmányozzák még. A múlt és a jelen néhány pillanata
összefonódik. Ezeket a csomókat kibogozni - lelkiismeretes, az objektivitás
oldalán álló kutatók feladata - hangsúlyozta a levélben. 24.05.2005 г.
Источник: http://www.duel.ru/200520/?20_7_2 |