Az orosz fővárosba érkezett magyar delegáció vezetője Dr. Holló József altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. A magyar és orosz kollégák megvitatták a Magyarország és Oroszország területén lévő katonai emlékhelyek gondozását, az utóbbi ülés óta elmúlt időben folytatott tevékenység eredményeit, valamint a következő évi program finanszírozásának rendjét. 

A hadisírgondozó kormányközi bizottság alelnöke, Alekszandr Kirilin vezérőrnagy elmondta: 

„A magyar féllel megvitattuk egy újabb együttműködési dokumentum aláírásának lehetőségét, mert a kormányközi alapegyezmény keretegyezmény jellegű és nem tér ki az együttműködés során felmerülő számos konkrét problémára. 2007. október 1. óta a védelmi tárca katonai emlékgondozással foglalkozó külföldi képviseleteket nyit. Magyarországon szervezetünk már teljes gőzzel folytat tevékenységet, vannak rendkívül érdekelt, felelősségteljes munkatársaink. De fontos, hogy a magyar honvédelmi minisztérium is közvetlen együttműködést folytat képviseletünkkel. Az idén Dmitrij Medvegyev orosz elnök rendelete értelmében az orosz külügyi tárca pótlólagos finanszírozást kapott a külföldön található katonai sírok fenntartását szolgáló munkálatokra. Általában mintegy másfél millió dollárt utalnak ki erre a célra, az idén az összeg csaknem 5 milliót tett ki. Természetesen emiatt bizonyos értelemben módosultak terveink is. Például, jóval több emlékhelyet hozhatunk rendbe, mint azt eredetileg terveztük.” 

Alekszandr Kirilin vezérőrnagy szavai szerint a Magyar Köztársasággal kötött kormányközi egyezményben foglaltak realizálása nem ütközik globális akadályokba. 

„A magyarországi hadisírok újjáépítésére, az Orosz Föderáció területén létesítendő emlékhelyek kialakítására és gondozására vonatkozó terveket teljes egészében megvalósítottuk. Lényegében csupán egyetlen problémával szembesültünk: a pénz folyósításával az Oroszország területén lévő magyar hadisírok gondozására. Sajnos, központilag ilyen összegeket nem utalnak ki. Ezt a kérdést felvetettük az ülésen és reméljük, hogy rövidesen a probléma eredményesen megoldódik. Ellenkező esetben a magyarokhoz hasonló helyzet állhat elő a csehek és szlovákok esetében is.” 

Alekszandr Kirilin megjegyezte, hogy jelenleg az orosz parlament alsóházában törvénymódosítást dolgoznak ki az elesett katonák emléke megörökítése témájában. A módosítások elfogadása után a helyzet jelentősen javulhat. 

Alekszandr Kirilin azonkívül elmondta, hogy a kölcsönös megértés légkörében zajlott bizottsági ülésen egy kevéssé kellemes mozzanatra is rámutattak. Az ülés előestéjén ugyanis az egyik orosz országos tévécsatorna műsorában olyan információk hangzottak el, miszerint azok után, hogy a szovjet csapatok kivonultak Magyarországról, a katonai sírok gondozásával kapcsolatos tevékenység teljes egészében önkéntesekre, egyebek között orosz asszonyokra hárult volna, akik állítólag kénytelenek voltak önállóan pénzt gyűjteni a sírok gondozására. Alekszandr Kirilin hangsúlyozta az efféle állítások abszurd voltát. A valóságban a magyar hatóságok stabilan utalnak ki pénzt több mint 1000 sír gondozására. „Mi, a közjó érdekében tevékenykedő emberek, fontosnak tartjuk, hogy hasonló negatív mozzanatok ne terheljék viszonyunkat” – hangoztatta Alekszandr Kirilin. 

A hadisír-gondozás témakörében jelenleg mi az orosz-magyar párbeszéd prioritása? 

„Mindegyik katona elsősorban ember, függetlenül attól, hogy melyik oldalon vett részt a harcokban. A mi fő prioritásunk az elesett katonák mint háborús áldozatok emlékének megörökítése. Közvetlen feladatunk pedig egybekötni az elesettek nevét a temetkezés helyével. A hadisírokon, ahol katonák százai, s olykor ezrei vannak eltemetve, gyakran olvasható a felirat: „Ismeretlen szovjet katonák”. A mi célunk felderíteni a sír keletkezésének történetét, megállapítani, honnan származnak a katonák földi maradványai, megállapítani az eredeti temetkezési helyt és az elesettek nevét, és természetesen, értesíteni erről az orosz honpolgárokat, egyebek között a világháló révén. Máris kialakítottuk az elesett, nyomtalanul eltűnt katonák digitális adatbázisát, amelyiket folyamatosan frissítünk. Pozitív példa számunkra szervezetünk lengyelországi tevékenysége, ahol minden egyes katonai sírt nyilvántartásba vettek, túlnyomó részüket felújították, folyamatban van az ismertetlen katonák nevének azonosítása, kiadták a katonai sírok katalógusát, szoros kapcsolatokat alakítottak ki társadalmi szervezetekkel, többek között a Vörös Kereszttel is. Szeretném kiemelni, hogy szervezetünk Magyarország és Lengyelország mellett képviseleteket nyitott Csehországban, Romániában, Kínában, Németországban. Remélem, hogy a balti köztársaságokban szintén sikerül beindítani tevékenységünket, és a második világháborúban aratott győzelem 70. évfordulójára az országnak, és elsősorban a lakosságnak felmutathatjuk tevékenységünk pozitív eredményeit.” 

Valóban még a nagy orosz hadvezér, Szuvorov mondta, hogy a háború nincs befejezve, amíg nem temették el utolsó elesett katonáját. A hadisír-gondozó tevékenység pedig nem fejezhető be, amíg nem állapítják meg minden elesett katona nevét. „Senkit nem felejthetünk el, semmit nem feledhetünk el.” Nem szabad, hogy ez csak üres szó legyen.

Marija Papangyina