A pár napos itt tartózkodás alatt 11 magyar és egy német sebesült katona adta vissza lelkét teremtőjének ezen a vonaton, őket az akkor még működő temetőben elhantolták. A temetésről az akkori szabályoknak megfelelően hivatalos jegyzőkönyv készült, amely tartalmazta a sírok pontos helyzetét is.
Bár a hősi halottakat mindig központilag anyakönyvezték – Budapesten – ezt a Honvédelem 22. számú osztálya intézte – Vesztességi Osztály – mégis Székely Mózes István nevű hősi halottat Vásárosnaményban is anyakönyvezték, adatai jelenleg is megtalálhatók a Vásárosnamény Római Katolikus Plébánia, Halottak Anyakönyve 1. Kötet 1927. január 1. – 1982. december 31. Lapszám: 35 Sorszám: 17 Halálozási év, hó, nap: 1944. október 22.
Aztán 20 évig a sírokat a temetőbe látogató emberek gondozták, azonban a fejfák elkorhadtak. 1964-ben adakozásból a Római Katolikus egyház csináltatott, mindegyik sírhantra egyforma vaskeresztet, „HŐSI HALOTT” felirattal. Erről az akkori plébános a Historia Domus-ban tesz említést, valamint leírja a sírok pontos elhelyezkedését is.
Az évek teltével a sírok gondozása lassan elmaradt, a temetőt lezárták, a hősök egy időre a gulyáskommunizmus miatt is feledésbe merültek.
2002–ben, egy tényfeltárás során bukkantunk a sírokra; a gaz és gyom teljesen belepte már őket, keresztjeik elrozsdásodtak. Ekkor kezdtük meg személyesíteni a hősöket és a hadtörténeti irattár segítségével hamarosan a 11 magyar honvéd közül 8-nak a nevét, egykori hovatartozását (honnan vonult be, alakulatát) is megtudhattuk.
2005-től rendszeresen gondoztuk, ápoltuk a sírokat, és minden halottak napján jutott rájuk pár szál virág és egy mécses. 2008- az akkor frissen megalakult Jobbik alapszervezet tagjai vállalták a sírok gondozását és elhatározták, hogy valamilyen formában emléket állítanak ezeknek a hősi halált halt katonáknak.
2008 őszén részben felújítottuk a vaskereszteket, rendbe hoztuk a sírok környezetét is és halottak napi megemlékezést tartottunk, melynek keretében az akkori plébános megszentelte a katonasírokat és velünk imádkozott a hősökért.
A rendezvényről akkor felvétel is készült mely itt tekinthető meg:http://www.yv.hu/p=f74561feb60dd6be246c5b458662dd9b
2009-ben sem feledkeztünk meg róluk, többször lekaszáltuk a füvet, virágot, koszorút, mécsest vittünk a sírokra.
Idén is hasonlóan képzeltük el de sajnos történt valami. Nemrég láttuk, hogy ismét gyomos gazos a terület, ezért elhatároztuk, hogy megtisztítjuk. A mai napon kimentem a régi elhagyott temetőbe, hogy felmérjem mire lesz szükségünk és nem hittem a szememnek. Valaki vagy valakik lekaszálták a füvet, újrafestették a kereszteket, és nagyon szépen rendbe hozták a környezetét is. De sajnos tettek mást is, olyat, ami megbocsáthatatlan, meggyalázták e hősök emlékét. A sírok közé egy emlékművet emeltek, rajta vörös csillag és felirat „ISMERETLEN SZOVJET KATONÁK”.
Lehet-e ennél nagyobb sértést, gyalázatot elkövetni, a szovjet csapatok ellen vívott harcban megsebesült majd elhunyt MAGYAR katonák emléke ellen? Lezárt temetőben, emlékművet állítanak teljesen illegálisan, az ott nyugvó magyar katonákat szovjetnek nevezik, az emlékműre tiltott önkényuralmi jelképet festenek valakik.
2010 Vásárosnamény! Kérdezem én, hogyan történhet ez meg? Ki vagy kik veszik maguknak a bátorságot ahhoz, hogy ilyen arcátlan módon bánjanak halott katonák emlékével és nyughelyével. Arra is gondoltunk, hogy a jó szándékú tudatlanság és a tájékozatlanság folytán tévedtek, valakik, ha ez így van akkor a bűnük jóvátehető és megbocsátható, ahhoz, hogy az emlékmű valós adatokat tartalmazzon minden segítséget megadunk. Ha viszont tudták, hogy valótlan amit kőbe véstek és mégis megtették, az megbocsáthatatlan. A vöröscsillag egy önkényuralmon alapuló, átkos korszak jelképe és egyben tiltott is, mint ilyen, a használata a temetőben nemcsak elfogadhatatlan de jogsértő is.
Fényképekkel tudjuk bizonyítani, hogy nemrégiben a betonförmedvény még ott sem volt, irattári dokumentumokkal pedig azt, hogy az ott nyugvó katonák magyarok és 8-nak a nevét, rendfokozatát is ismerjük.
Az emlékmű megépítését, mivel egyrészt valótlan adatokat tartalmaz, másrészről pedig tiltott önkényuralmi jelképet, provokációnak tartjuk, a magyar nemzet ellen, mind az itt nyugvó hősök emléke ellen. Az emlékművet állító ismeretlenek ellen, pedig feljelentést teszünk minden létező és illetékes hatóságnál. Nem fogjuk eltűrni, hogy a hazáért hősi halált halt, magyar földbe eltemetett hős honvédek emlékét ilyen ocsmány módon meggyalázzák!
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Vásárosnaményi Alapszervezetének nevében
Ifj. Bertics Mihály
elnök
A kegyeletsértést a BTK "A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények" közé sorolja. A BTK 181. §-a szerint: Aki halottat vagy emlékét a 179. vagy a 180. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétséget követ el, és az ott meghatározott büntetéssel büntetendő. (Megjegyzés: a 179. § a rágalmazás, a 180. § becsületsértés vétségét és büntetését határozza meg
A kegyeletsértés vétségét az valósítja meg, aki a halottat vagy annak emlékét a becsület csorbítására alkalmas tény állításával, híresztelésével, ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával, avagy a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával meggyalázza. (BK BH 98/5/212)
Ha a vádlott a temetőben levő síremlékeket megrongálja, magatartása a rongáláson túlmenően a kegyeletsértés vétségét is megvalósítja. (BK BH 82/8/321)
Az elhalt sírjára helyezett virágok széttépésével és szemétbe dobásával az elkövető a kegyeletsértés vétségét valósítja meg. (BK BH 88/7/217)
A meghalt személy emlékét sérti, ha a sajtóközlemény a felderített bűncselekmény áldozatává vált személy holttestéről azonosításra alkalmas módon, a hozzátartozók engedélye nélkül fényképfelvételt közöl. (PK BH 96/5/250)
A temetés méltatlan körülmények között történő lebonyolítása sérti a hozzátartozók kegyeleti jogait [Ptk. 75. § (1) bek., 84. § (1) bek., 85. § (3) bek.]. A kegyeleti jog tágabb értelemben mindenkit megillet, akinek emlékében az elhunyt él. Bizonyos jogosítványok gyakorlására azonban csak a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt hozzátartozók, a végrendeleti juttatásban részesítettek (örökös, hagyományos), illetve meghatározott feltételek mellett az ügyészjogosult. A meghalt személy emlékének megőrzését a jóhírnevének, becsületének, emberi méltóságának, magántitkainak és személyes adatainak, továbbá valós gondolatainak a védelme szolgálja leginkább. (BH 1996. 250.)
A védelmezett érdekkör másik nagy csoportja azonban szorosan a halálhoz kapcsolódik és a végtisztesség megadását, a halott földi maradványainak tiszteletben tartását követeli meg. (BH 1976. 311.)
179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból
b) nagy nyilvánosság előtt,
c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
1993. évi XLV. törvény
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
A XX. század szélsőséges politikai eszméi Európában és Magyarországon a hatalom erőszakos megszerzése és kizárólagos birtoklása útján olyan diktatúrákat hoztak létre, amelyek semmibe vették az emberi jogokat és magyar állampolgárok tömeges kiirtásához vezettek.
Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy az említett szélsőséges eszméket magukénak valló államok, szervezetek, mozgalmak jelképeinek használata fájó sebeket szaggat fel és összeegyeztethetetlen alkotmányos értékeinkkel, az alábbi törvényt alkotja:
1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a következő 269/B. §-sal egészül ki:
„Önkényuralmi jelképek használata
269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet
a) terjeszt;
b) nagy nyilvánosság előtt használ;
c) közszemlére tesz;
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak.
(4) Az önkényuralmi jelképek használata esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették.”