Nemrég városunkban járt az orosz nagykövet, annak kapcsán, hogy az orosz hatóságok Szovátán felújították az orosz katonai temetőt. A Juhod utca végében lévő emlékhelyet a helybéliek ma is szovjet hősök emlékművének nevezik. Nem is véletlenül, mert az emlékhelyet uraló obeliszken máig virít a vörös csillag, és ott áll rajta az egymást keresztező sarló és kalapács. A felirat sem változott: azon szovjet katonák emlékére emeltetett, akik felszabadították Szovátát.

Ők így tudják.

A katonasírok, katonai temetők, hadi emlékhelyek gondozását a Genfi Konvenciók, illetve kormányközi megállapodások szabályozzák.

A halott katona nem ellenség – ezzel a felismeréssel adnak helyet ma már a civilizált világban azon igyekezetnek, hogy az idegen földön elesett katonáiknak a hajdani csatahelyeken az egyes országok hatóságai emléket állítsanak. Az egykori háborús ellenfelek ma már együtt tudnak emlékezni, de legalábbis elviselik a hozzájuk hódítóként érkezett katonák emléke előtti tiszteletadást. Csak az várhatja el, hogy idegenben elesett fiai emlékhelyét tiszteletben tartsák, aki maga is ezt teszi mások fiaival.

Mikor a szovátai orosz katonai temetőnél járunk, jusson eszünkbe, hogy Oroszországterületén jelenleg 239 magyar haditemető és emlékhely van, és becslések szerint összesen 110-150 ezer magyar katona nyugszik orosz földben! Ha számukra tiszteletet kérünk, azt adjunk mi is az itt elesetteknek!