A városi önkormányzat kedden döntött arról, hogy a sokat vitatott sarló-kalapácsot más jelképekkel, vagy a Brünn felszabadításakor elesett szovjet katonák névsorával váltja fel. A sarló és a kalapács miatt az emlékművet az utóbbi években több vandál támadás érte. A dél-morvaországi város Královo Pole nevű negyedében álló szovjet emlékműről már évek óta folyik a vita. A sarlót és a kalapácsot először 2007-ben vakartatta le az emlékműről René Pelán, a városrész polgári demokrata polgármester-helyettese azzal az indoklással, hogy önkényuralmi jelképről van szó. A város később restauráltatta az emlékművet, s a jelképeket visszahelyeztette rá.

„Döntésünk nem jelenti azt, hogy a város védené a négy évtizedes demagógia időszakát. A jelképeket egyszerűen azért helyeztetjük vissza az emlékműre, mert azok eredetileg is ott voltak, tehát ez történelmi tény, és a városi képviselők nem kívánják önkényesen átírni a történelmet” - magyarázta akkor a városi tanács döntését Roman Onderka főpolgármester.

Brünnt 1945-ben a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel a náci megszállás alól. Az elesett katonákat a Královo Pole városrészben temették el egy közös sírba, majd emlékművet emeltek nekik. Az emlékmű építéséhez szükséges pénz egy jelentős részét a háború után önkéntes adományokból szerezték be. A cseh antikommunista erők az 1989-es rendszerváltás után országszerte azon vannak, hogy ezeket az emlékműveket megszüntessék, eltávolítsák a közterekről, illetve a temetőkbe helyezzék át. A szovjet háborús emlékművekről való gondoskodást azonban egy cseh-orosz szerződés is rögzíti. Oroszország korábban hivatalosan is tiltakozott a brünni emlékmű megcsonkítása ellen, s követelte annak rendbehozatalát.

A brünni önkormányzat legújabb döntése a jelképcseréről azután született, hogy az emlékművet újra támadás érte, s a jobboldali erők egy része folyamatosan tiltakozik. Egyesek azt is kétségbe vonják, hogy az emlékmű alatt közös szovjet katonai sír van, s kutatásokat követelnek. Moszkva ezt az igyekezetet is élesen elítélte, s ellenzi. Néhány jobboldali szenátor és képviselő az ország harmadik legnagyobb pártjának, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) a betiltását is követeli. Igyekezetük azonban eddig nem talált szélesebb körű politikai és lakossági támogatásra.