Az Orosz Föderáció Honvédelmi Minisztérium Központi Archívuma szerdán Moszkvában egyedülálló, korábban nyilvánosságra nem hozott dokumentumokat mutatott be Oroszország történelmének meghamisítására irányuló törekvés cáfolataként, mely szerint a Szovjetunió állítólag már a negyvenes évektől tervezte Németország megtámadását.

Az Orosz Föderáció Honvédelmi Minisztérium Központi Archívumának vezetője, Igor Permjakov ezt a dokumentumot a " 75 éve kezdődött a Nagy Honvédő Háború: a katasztrófa szélén" nemzetközi tudományos konferencián mutatta be, az Összorosz Történészek Gyűlése alkalmából.

A konferencián tartott beszéde alkalmával Permjakov megjegyezte, hogy az orosz történelem meghamisítására irányuló törekvések egyik iránya miszerint a Szovjetunió állítólag megtámadni szándékozott Németországot.

Permjakov azt mondta, hogy a hadi zsákmányként nyilván tartott német 1940-1941 es hadvezetési dokumentumok alapján, melyek a Szovjetunió elleni háború terveit tartalmazzák, világosan kiderül, Németország a Szovjetuniótól csak védekező intézkedéseket várt.

Paulus táborszernagy vallomása 

A CAMO ( Centrálnüj Arhiv Minisztersztvo Oboronü - Orosz Föderáció Honvédelmi Minisztérium Központi Archívuma rövidítése, a Fordító ) vezetője a benyújtott dokumentumok közül bemutatta Friedrich Paulus német hadvezér egyik kihallgatási jegyzőkönyvét, aki a Sztálingrádi Csata során esett a Vörös Hadsereg fogságába.

Jelen dokumentum neve " Friedrich Paulus a német hadsereg táborszernagyának jelentése az Oroszlánfóka hadművelet kudarcának okairól. (melyet kidolgoztak ugyan, de nem hajtottak végre a német csapatok partra szállásáról a brit szigeteken - a szerkesztő) "

Kezdetben ezt a dokumentumot mi különleges körülmények között tároltuk, majd amikor szükségessé vált azoknak a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatala, amelyek közvetlenül a történelmi tények meghamisításáról beszélnek, úgy döntöttünk, hogy kivesszük a különleges tárolási körülmények közül és a tudományos körforgásba visszük be - mondta Permjakov.

Elolvastam Paulus vallomását. A német katonai vezető arról számolt be, hogy a hitleristák angliai partra szállásának tevét azután vetették el miután 1940 nyarán megjelentek a Szovjetunió elleni német támadás tervei.

" Nem véletlenül teszem a hangsúlyt erre a dokumentumra. A történészek többsége nagyon jól tudja, napjaink nyugati történész társadalma hogyan tartja számon az " Oroszlánfóka Hadműveletet". A német katonai vezetés egyik olyan vezető szakemberének vallomása mint Friedrich Paulusé - magáért beszél - mondta Permjakov.

Idézett Hitler 1941 márciusában megjelent, a Németország és Japán együttműködéséről szóló irányelvekből.

" Már az első pontból kiderül, hogy a Barbarossa Hadműveletről ( Szovjetunió megtámadása Németország részéről) nem tervezik Japánt tájékoztatni. Így, az országunk elleni alattomos agressziót kitervelő náci Németország katonai - politikai vezetése saját terveinek eltitkolása érdekében nem tartotta lehetségesnek, a mégoly szoros szövetséges, mint Japán informálását sem"- tette hozzá Permyakov.

" Még csak ezek a dokumentumok is világosan megmutatják, hogy a Szovjetuniónak nem volt sem Németország, sem szövetségesei ellen semmilyen agresszív szándéka" -  hangsúlyozta a CAMO vezetője.

Archívum a hazugság ellen

Az archív dokumentumokból két következtetést vonhatunk le tette hozzá Permjakov.

Először is, a nyugati országokban felkapott hamis állítások ellen nehéz elterjeszteni, de a Szovjetunió nem tervezett agresszív háborút valaki ellen, hadviselési tervei teljesen és kizárólag az ország területének védelmére irányultak. Támadó hadműveleteket csak mint egy esetleges agresszióra adandó válasz lépésként vettek figyelembe. Mindezt dokumentumokkal tudjuk alátámasztani, beleértve a német dokumentumokat is "- mondta Permjakov.

"Másodszor,az az állítás, hogy valaki a Szovjetunió  felső vezetéséből állítólag nem hitt a katonai konfrontáció lehetőségében Németországgal és szövetségeseivel , szintén megalapozatlan, igazságtalan és dilettáns. A levéltári dokumentumok tanulmányozása rámutat:  a szovjet vezetés tisztában volt a helyzettel és az ország katonai és gazdasági képességeivel összhangban a megfelelő intézkedéseket megtette. Az egyetlen kérdés az, hogy ezek az intézkedések mennyire voltak hatékonyak, és elegendőek a háború kezdetéig - tette hozzá a CAMO vezetője.